Kártérítés

---

A polgári törvénykönyv 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a személyek vagyoni és személyi viszonyait egyaránt szabályozza. A személyi viszonyok közé tartoznak a személyiségi jogok is. A Ptk. általánosságban védi a személyiségi jogokat, s egyes tipikus személyiségi jogokat külön, kifejezett védelemben részesít.

A Ptk-ban szabályozott nevesített személyiségi jogok az alábbiak:

2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]
A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
d) a becsület és a jóhírnév megsértése;
e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
f) a névviseléshez való jog megsértése;
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

Nézzünk egy kis sportjogi vonatkozást!

A sporttörvény alapján a néző a sportrendezvény helyszínére akkor léptethető be, ha tudomásul veszi, hogy a sportrendezvény ideje alatt róla kép- és hangfelvétel készíthető.
Az egyes személyiségi jogok, így különösen a névviseléshez, a képmás és hangfelvétel védelméhez való jog kapcsán a jogalkalmazási gyakorlatban a személyiségi jogok vagyoni értéke egyre hangsúlyosabb, beszéljünk itt például az úgynevezett arculat-átviteli szerződésekről.

A sporttörvény 2004. évi I. tv. 35.§ (3) bekezdése szerint az Arculat-átviteli szerződés alapján a felhasználó marketingtevékenysége keretében ellenérték fejében a sportoló nevét, képmását, továbbá a sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület nevét, jelvényét, illetve a sporttevékenységgel összefüggő más eszmei javakat használ fel hirdetőtáblákon, dísz- és ajándéktárgyakon, ruházaton, más tárgyakon, valamint elektronikus úton a fogyasztói döntések befolyásolása céljából. A (4) bekezdés szerint az Arculat-átviteli szerződést a felhasználó sportolóval, sportszövetséggel, sportvállalkozással vagy sportköztestülettel köthet. Ugyanezen törvény (5) bekezdése szerint a sportoló nevét, illetve képmását arculat-átviteli szerződés keretében – amennyiben a szerződést sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület köti a felhasználóval – csak a sportoló előzetes írásbeli hozzájárulása alapján lehet felhasználni, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ez a szabály irányadó a sportoló nevét vagy képmását érintő reklám- vagy egyéb szerződésekre is.

Arculat-átviteli szerződés alapján a felhasználó marketingtevékenysége keretében ellenérték fejében használhatja a sportoló nevét, képmását, továbbá a sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület nevét, jelvényét, illetve a sporttevékenységgel összefüggő más eszmei javakat a hirdetőtáblákon, dísz- és ajándéktárgyakon, ruházaton, más tárgyakon, valamint elektronikus úton a fogyasztói döntések befolyásolása céljából.

A személyiségi jogok megsértése esetén az érintett személy két nagy csoportba sorolható.

1. Az Objektív személyiségvédelmi eszközként, vagyis amikor nem nyer vizsgálatot, hogy a jogsértő személy felróhatóan járt-e el, a jogsértés bekövetkezte, önmagában a jogsértés ténye kiváltja az igényérvényesítés lehetőségét. Objektív jogkövetkezményként a sérelmet szenvedett személy kérheti.
2. A jogkövetkezmények másik nagy csoportjába azok a szankciók tartoznak, melyek függnek a felróhatóságtól, vagyis akkor nyerhetnek alkalmazást, ha a jogsértő személy nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

E körbe tartozik a kártérítés és a sérelemdíj.

A Ptk. szerint aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.

Közúti és a munkahelyi balesetekből eredő személyi sérüléses károk, illetőleg hozzátartozói igények megtérítésében vállalok jogi képviseletet, naprakész jogi tanácsadással állok ügyfeleim rendelkezésére.